Cikkek, kiegészítő anyagok, írások

 

Feltöltés folyamatban........

 

 

Bőjte Csaba írása 

 

 

  2010-04-21 21:43:48, szerda 

 

 
 
 Néhány gondolat, kérdés lefekvés előtt ...
 
 Igazából mindenki, aki szeretne több, jobb, tökéletesebb lenni azt kérdi, hogy neki még mit kellene megtanulni, elsajátítani, birtokolni. A gazdagodás valaminek a befogadása által akarjuk elérni. Így gondolta ez az evangéliumi gazdag ifjú is. Mit kell ég tegyek, befogadjak, birtokoljak? Ezt kérdi Jézust. És Jézus válasza nagyon meglepő: A tökéletességhez nem több minden kell, hanem kevesebb minden. "menj, add el mindenedet, és az árát oszd szét a szegények között...."
 
 Döbbenetes! Pedig ha megnézzük az emberiség nagyjainak életét, mindannyian az anyagiakkal, a hatalommal, a birtoklással való radikális szakítással kezdték. Buddha otthagyta apja palotáját, hatalmát, vagyonát, és kiült egy elhagyatott fa árnyékába. Jézus maga mondta: "nézzétek, az ég madarának van fészke, a rókának van odúja, de az ember fiának nincs ahova a fejét lehajtsa". 
 
 Mohamed is mindent maga mögött hagyva indult el. Szent Ferenc, a maga egyszerűségében életét a Szegénység Úrnőjének szenteli. Lojalai Szent Ignác, rangját, címét hátrahagyva, a puszta életét, szabad akaratát is a pápa kezében helyezi. A reformáció nagyjai is, a maguk egyszerű, puritán módon indultak el a reform útjain. Ez ezen az úton járt Gandhi, és kalkuttai Teréz anya is. 
 
 Ugyanezt a kérdést másik irányból is megközelíthetjük: Mi okozza az emberek, nemzetek, birodalmak pusztulását? A jólétbe szoktak eltespedni, széthullani, belenyuvadni a családok, - de, itt gondolhatunk bármelyik letűnt civilizációra is. Nem szabad hagyni kiszáradni a cserepeket, de túlöntözni sem szabad a virágainkat. 
 
 Aki nem tudja szétosztani az Isten által szétosztásra rábízott anyagi javakat, az elveszik. Mert minden amit birtokolsz, olyan mint egy nagy csomag, magaddal kell cipelned, nem tudsz szárnyat bontani, lehúz és kimerít. A mai kor embere hihetetlen terheket vonszolva járja élete útjait, fáradt, ideges, ingerlékeny. Nincs ereje szétnézni, csodálni a tájat, Isten szép ajándékait. A rengeteg számlához szükséges anyagiakat nap mint nap elő kell teremtenie.
 
 A középkorban a hatalom összevegyült az Egyházzal. Évszázados küzdelembe került, míg szétvált e két nagyon fontos oszlopa az emberiségnek. Az egyház megtisztult azáltal, hogy a hatalomtól eltávolodott.Nem látom az emberi kapzsiságtól felszított örvénynek az alját. Mind az egyén, mind a közösség, mely görcsösen a földi síkokon mozog és anyagi javakat gyűjt, halmoz, önmagát a földhöz szegezi, sárba temeti.
 
 Mi az, amiről lemondhatsz, hogy szabadabb legyél? 
 
 Szabadítsd fel magadat a szárnyalásra! Szép álmaid felemelnek, csak dobd le, önként vállalt bilincseid. 
 
 A műremek, a csoda, a márvány tömbnek a fogja, lepattintva róla a fölösleges részeket, feltűnnek a szép, nemes vonások. Melyek a te szép arcodat elfedő darabok, melyektől megszabadulva lennél önmagad, teljes, és igaz?
 
 Milyen fölösleges dologról, téged zsigerelő, hajkurászó vágyról kellene lemondjál, hogy elérd a nyugalmat adó szent egyszerűséget? 
 
 Néhány gondolat, kérdés így lefekvés előtt...
 
 Szeretettel, Csaba testrvér
 
 
 
 
 
Link

 

 

 

AKTUÁLIS

Emberi Értékek Oktatók  képzés

Szakértőink várják Önöket !


sysop@networkstar.hu